A teljesítményértékelés az üzleti világban, a vállalati életben fontos tényezője motivációs rendszerünknek, ez határozza meg bónuszunkat, a vállalati hierarchiában történő előremenetelt, az éves fizetésemelést…, ugyanakkor a hétköznapokban kevesebb figyelmet szentelünk neki, mint sok minden másra, talán erre se jut elég időnk.
A tapasztalat azt mutatja, hogy egyén és család szintjén általában naptári évhez kapcsolódóan kerülnek a tervek megfogalmazásra, majd az év vége felé jobb esetben történik egy gyors visszatekintés, de kevés idő, figyelem jut arra, hogy előre meghatározott időszakonként megálljuk, visszatekintsünk és értékeljünk, levonjuk a következtetéseket, innentől pedig a dolog csaknem értelmét veszti, de legalább is nem igazán a tudatosság által lesz vezérelve.
Kapcsolódóan a PBSC-hez kapcsolódó bejegyzésemhez, kezdjünk kontroll oldalról egy kicsit a mindennapi részletek mögé tekinteni.
Céljai, vágyai, elképzelései legtöbbünknek vannak. Lebontott akciótervek, hogy ezek érdekében mit vagyunk hajlandóak tenni talán még előfordulnak, ugyanakkor a tudatos naplózás, monitorozás csak életünk egyes szegmenseiben (pl. sport, pénzügy…) jelenik meg, nem tudjuk pontosan megmondani mit, miért, vagy miért nem tettünk, komplexen – valamennyi részt együttesen- pedig csak általánosságban véve, érzelmek, ad hoc helyzetek alapján értékelünk leginkább.
.A személyes fejlődés szempontjából azon a területen, amely életünk legkockázatosabb területét alkotja - mely legtöbbször a munka, a megélhetési forrás, sportolóknál az edzés, stb. - nem téveszthetjük egy percre sem szem elől a versenyt, sőt ez lesz a teljesítményünk fő mozgatórugója. Ennek hiányában ugyanis, nem tudunk kiemelkedni, egyedit nyújtani, tehát hiába vagyunk jók, az a piaci benchmarkok alapján középszerűnek tűnhet, nem fogunk vele nagy eredményeket elérni. Életünk egyéb területein azonban nem szerencsés túlságosan másokhoz méregetni magunkat. Egészséges önértékeléssel el tudjuk magunkat helyezni a képzeletbeli skálán, de sokkal fontosabb, hogy önmagunkhoz mérten hol állunk, milyen fejlődést, milyen ütemben szeretnénk elérni, és ezt kell kontrollálni, szükség esetén az akciótervet pedig módosítani. Mivel minden ember más önmagában véve is, nem beszélve azt őt körülvevő feltételrendszertől, a máshoz való hasonlítgatás szükségtelen és értelmetlen. Ha például a sport hobby szinten a fogyás / izomtömeg építés része, akkor a konditeremben nem az a szempont, hogy mások mennyit bírnak, hanem, hogy mi, milyen szintről indulunk, és adott időszak alatt hova vagyunk képesek eljutni formában, erőnlétben. Ehhez kapcsolódóan tágabb értelemben megvizsgálhatjuk, mi támogatja, és mi hátráltatja a célok elérését. Ugyanilyen jól kell azonban ismerni testünket akkor is, ha a sport elsődleges célja az egészség fenntartása, az állóképesség növelése, tehát nem azért futunk, hogy zsírt égessünk, hanem, hogy megelőzzük a daganatos, szív- és érrendszeri stb. betegségek kialakulását. Ilyenkor is jobb, eredményesebb a teljesítmény mögé nézni, tudni például, hogy adott sebességű, intenzitású, fokozatú futásnál milyen a pulzusunk, annak milyen élettani hatásai vannak szervezetünkre. Ismerni kell magunkat minden szempontból. Talán jobban is, mint az orvos, a tanár, a pszichológus, az edző teszi / tette életünk egyes állomásain, mert két azonos ember nincsen. Ez az a szint már, ahol a tudat vezérli a cselekedeteinket. Sokan nem értik meg azokat, akik technikai eszközökkel futnak, vagy a futópadot részesítik előnyben a természettel szemben. Pedig a „gépektől” sok információt kaphatunk, ami segítheti a megértést. Állandóan méregetni persze felesleges, sőt bizonyos idő után elsajátítjuk a tudást és mérőeszközök, kontroll pontok nélkül is megközelítően pontos eredményt tudunk mondani, ugyanakkor az eredményeket dokumentálni azért fontos és szükséges, hogy folyamatában is képesek legyünk látni a fejlődést, és visszatekintve komplexen elemezhessük a rendszert.
Hogy mit mérünk és dokumentálunk, mindenkinek az egyéni céljaitól, prioritásaitól függ. Általánosságban véve azonban elmondható, hogy a tudatos emberek kiemelt figyelmet szentelnek az életmódnak (sport, táplálkozás, alvás, egészségügyi prevenciós szűrések), munkának, a kapcsolati rendszernek, a szabadidős tevékenységeknek, és az anyagi helyzetnek.
A mobil net korában applikációk sora segít bennünket abban, hogy tudatosabban éljünk, és meghatározott időszakonként számot vessünk eredményeinkről.
A feladatunk, felelősségünk önmagunkkal és családunkkal szemben is óriási. Ha pl. felmerül egy betegség, és rendelkezünk pontos információkkal (múltbeli táplálkozási, sportolási, egészségügyi stb. tényezők tekintetében), akkor sokkal előbb meg tudjuk határozni a probléma okát, és kevésbé szolgáltatjuk ki magunkat az egészségügynek, így tudatosan képessé válunk tenni a helyzet megoldásáért. Nem sodródunk.
Teljesítményünk értékelése tehát a tudatosodás fontos része. A visszatekintés segít bennünket a komfortzónáinkhoz való viszonyulási kérdésekben, abban, hogy mibe mennyi energiát érdemes invesztálni, és így abban is, hogy közelebb kerüljünk a belső egyensúlyunkhoz. Olyan, mint egy mankó, ami objektívebben segít eligazodni bennünket és támogat a célok elérésében. Az eredmény pedig garantáltan képes pozitívan hatni környezetünkre is, és használatával döntési helyzetekhez érve tisztábban láthatjuk a helyes irányt.
by BoRo
