A boldogság – mint általános igény – sok mindent jelent, mégis kevesen tudják megfogalmazni, mi jelenti számukra az igazi boldog életet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy az anyagi bőség egyenes velejárója, holott erről szó sincs. Sőt. A boldogságért sokat és folyamatosan kell dolgozni, több pillér harmonikus kapcsolatának az eredménye.

Manapság elég végignézni a metrón csúcsidőben az emberek arcán, vagy a gyerekért az iskolába menet. Sok mindent tükröz a legtöbb ember arca, csak nem azt, hogy jól van a bőrében, hogy ott van, ahol lenni szeretne. Fásultság, kiábrándultság, spleen úton útfélen. És itt máris eljutunk a következményekhez, a testi-lelki értelemben véve beteg társadalom kórképéhez.

2014. őszén az Országos Onkológiai Intézet (közismertebb nevén Kékgolyó) sebészeti ambulanciáján „gyenge” 6 órás várakozási idő alatt – mivel a Háború és Békét elfelejtettem magammal vinni J- egy intézményi kiadványt olvasgattam. Az első oldalakon szerepelt egy cikk, amely egy – a betegségek okait kutató – felmérés eredményeit prezentálta. A pontos adatokra nem emlékszem, egy valami azonban mélyen beivódott a tudatomba. A betegségek több mint 43%-a lelki eredetű. Az összes többi tényező – genetika, életmód, környezeti ártalmak, stressz- ehhez képest jóval kisebb súllyal szerepelnek a kockázati tényezők listáján. (A második helyezett 20%-ot szakított a tortából, etc.)

A lelki ok pedig nem más, mint az, amit mi magunk tudunk helyre tenni, vagy éppen ellenkezőleg mi tudjuk gondolati síkon élve eltemetni magunkat.

Mi magyarok a pesszimizmust tekintve is a világ élmezőnyében vagyunk. A keserűségünk annyira híres, hogy ha egy magyar a világ másik végére téved, ott is egyből – ránézésre – tudják, honnan jött.

Mivel a felelősséget szeretjük baj esetén is kívülre helyezni (minden és mindenki tehet a bajomról csak én nem), ezért sajnálatos módon sem szélesebb társadalmi, sem szűkebb orvosi (szakmai) körökben nem elterjedt a betegségek lelki okaival foglalkozni. Ha baj van, tüzet oltunk. Nem számít mi az ok, csak múljon el mielőbb a tünet (gyógyszeresen, sebészeti úton…). És persze nem múlik – csak ideig-óráig – mert az ok ugyanúgy fennmarad.

Az elmúlt években sok helyen sok orvossal találkoztam. Éltem meg betegséget saját bőrömön, és kívülről közeli hozzátartozónál. Ha számszerűsíteni kellene 10% alatt volt azoknak az orvosoknak a száma, akik kíváncsiak voltak a mögöttes lelki okokra. Aztán amikor már teljes kiábrándultságban voltam a nyugati orvostudománnyal kapcsolatban, találkoztam a helyi egészségügyi intézet vezetőjével. Merőben más volt a szemlélete. Az ókori görögöket idézte, akik pontosan tudták, hogy a harmónia a test és a lélek egyensúlyi kapcsolatából adódik. Olyan kritikát mert a nyugati orvoslással szemben megfogalmazni, amellyel máshol nem találkoztam. A kulcsmondat pedig így hangzott. Ha tehetném, hosszú, boldog életet írnék fel Önnek. Mert a boldogság minden betegséget eliminál.

A magyar orvosok többségének fő problémája, hogy a beteget még mélyebb lelki nyomorba taszítják. Letolják a felelősséget magukról, erősítik a betegségtudatot és beindul az ördögi kör, amiből aztán kevesen képesek meggyógyulni. Gyógyszerek, sebészeti beavatkozások, sugárkezelések mindenekfelett. Ami alternatív gyógymód, azt szinte az ördögtől valónak tulajdonítják.

Hogyan kezdjük el tudatunkat átprogramozni és meggyógyítani magunkat, ha már fennáll a probléma?

Bizonyított tény, hogy a stressz és a depresszió anatómiai elváltozásokat okozhat az agyban, amely az állapotot tartóssá teheti (pl. mániás depressziót idézhet elő), ezt megfordítva pedig pozitív gondolkodással ennek az ellenkező hatást válthatjuk ki. A pozitív gondolatok olyan kapcsolatokat erősítenek az idegsejtek között az agyunkban, amik lehetővé teszik, hogy kevesebb negatív gondolatunk támadjon.

A betegségek kialakulására bizonyíték pl. a placebo hatás, illetve azok a kutatások, melyeket daganatos betegek körében folytattak le. Aki eleve lemond az életről, az nagyobb eséllyel és korábban távozik, míg pozitív gondolkodással és programozással olyan helyzetből is meggyógyultak már betegek, akikről a nyugati orvostudomány egyértelműen lemondott.

Az immunrendszerre szintén hatással van lelkiállapotunk, tehát az optimista, boldog emberek védekező képessége sokkal erősebb.

Aki beteg, annak a nap 24 órájában pozitívan kell gondolkoznia, és naponta többször meditatív állapotban a gyógyulást programozni. Vágy-hit-elvárás. Varázslásnak tűnik, mégis azt mondom, nem kerül semmibe, miért fosztaná meg a lehetőségtől bárki magát, aki élni, alkotni akar, és a boldogságot keresi.

Minden az agy és az érzelmek kapcsolatán múlik. Amigdala (hipokampális formáció) agyunk azon része, mely a legtöbb érzelemért felel. A pozitív érzések pozitív üzenetet adnak az agynak, és beindul az öngyógyítás. Aki látta gyermekkorában az „Egyszer volt az élet” c. mese sorozatot, talán emlékszik a jelenetre. Ha a főnök – vagyis az agy- éber és kontroll alatt tart mindent, jó parancsokat ad, akkor a szervezet legyőz mindent. Ellenkező esetben viszont kiütéssel győznek a rosszak. Ugyanez a képlet igaz a balesetekre is. Ha valami miatt agyban nem vagyunk az itt és most helyzetben jelen, vagy éppen annyira feszültek vagyunk, hogy szinte kisülünk, máris megtörténik a baj.

Persze rögtön jön az ego hangja, aki kérdez. Miért van az, hogy betegen születnek gyerekek? Miért vannak olyan betegségek, amik nem gyógyíthatóak? Az első kérésre a válasz az, hogy a fogantatást és a magzati kort is befolyásolják lelki tényezők a szülők oldaláról, amelyek lecsapódásaként generálódhatnak már ebben a stádiumban elváltozások. Vannak olyan betegségek, amik csak gyermekkorban orvosolhatóak eredményesen. Néhány idegrendszeri, érzékszervi betegség amiatt nem gyógyítható már felnőtt korban, mert az agy fejlődése korrigálta a betegségből adódó hibát, nem a genetikai program szerint fejlődött egzakt módon. (Pl. asztigmatizmus –szaruhártya görbület - esetén a látókéreg a hibás képet tanulta meg értelmezni). Tehát a kérdésre van, létezik természettudományos válasz.

Ugyanakkor agyunk plasztikus, akár felnőtt korban is változtatható, csak tudni kell jó irányban fejleszteni. Erre példa, hogy sok gyakorlással a memória fejleszthető. A pozitív gondolkodás szintén ilyen, tanulható képesség. A pozitív gondolkodás olyan jelátviteleket erősít meg az agyban, ami sokszor felülírja a genetika örökséget, ha elég kitartóak és elszántak vagyunk.

Életünk tehát nagyban függ attól, hogyan gondolkodunk. Ha el tudjuk a félelmeinket engedni, átadni magunkat a pozitív gondolatoknak, akkor megtapasztalhatjuk, hogy pozitív dolgokat kezdünk el bevonzani az életünkbe. Úgy is fogalmazhatnék, hogy semmi sem lehetetlen. Mi döntjük el, elménket mire használjuk fel.

by BoRo