Megközelítőleg 3 hónapja futok, nagyon messze vagyok a profi sportolóktól. Most nem tudnám elképzelni, hogy valamikor is zene nélkül teszem meg a kiló méterjeim. Őszintén mondom, hogy soha nem gondoltam a meditációra, de ha belegondolok, a futás az ami az én testi és lelki világomat igazán felkorbácsolja. Olyankor nem gondolok semmire, nem figyelek a hétköznapok dolgaira, a zenére sem igazán, csak "vagyok"!!!!
Néha meglátok valami számomra izgalmasat és lefotózom, de a futás és a zene összhangjában érzem, hogy élek.
„Zene nélkül mit érek én?” énekelte valamikor Máté Péter, hát én semmit, mert ha a kedvesem nem is szereti, de én hangosan és állandóan tudom élvezni a zene minden pillanatát.
Nagyon tetszett az írásod!!
Üdv

Bejegyzés: Meditáció mesterfokon – Kapcsolj ki minden szinten! – Avagy lehet-e zenére meditálni?